1. Fejezet

Valós számsorozatok & Konvergencia

Jegyzet: 5–42. o.

A sorozat és a határérték fogalma

A valós számsorozat a pozitív egész számok halmazán értelmezett valós függvény: $f: \mathbb{N}^+ \to \mathbb{R}$, $f(n) = a_n$.

Definíció: Konvergencia és küszöbindex

Az $(a_n)$ számsorozat konvergens és határértéke (limesze) $A \in \mathbb{R}$ (jelben $\lim_{n\to\infty} a_n = A$), ha minden $\varepsilon > 0$ valós számhoz létezik olyan $N(\varepsilon) \in \mathbb{N}$ küszöbszám, hogy:

$$|a_n - A| < \varepsilon, \quad \text{ha } n > N(\varepsilon)$$

Geometriai jelentés: Tetszőleges $\varepsilon > 0$ esetén az $(A - \varepsilon, A + \varepsilon)$ nyílt intervallumon (az $A$ környezetén) kívül a sorozatnak csak véges sok eleme lehet, míg az intervallumon belül végtelen sok elem van.

Kidolgozott alappélda (Küszöbindex keresés)

Igazoljuk a definíció alapján, hogy $\lim_{n\to\infty} \frac{2n - 1}{n + 2} = 2$, és adjuk meg a küszöbindexet!

$$|a_n - A| = \left|\frac{2n - 1}{n + 2} - 2\right| = \left|\frac{2n - 1 - 2(n + 2)}{n + 2}\right| = \left|\frac{-5}{n + 2}\right| = \frac{5}{n + 2} < \varepsilon$$

Átrendezve $n$-re (mivel $n+2 > 0$):

$$\frac{5}{\varepsilon} < n + 2 \iff n > \frac{5}{\varepsilon} - 2 \implies N(\varepsilon) = \left\lfloor\frac{5}{\varepsilon} - 2\right\rfloor$$

Monotonitás, Korlátosság és Rendőrelv

Tétel: Korlátosság szükséges feltétel

$(a_n)$ konvergens $\implies (a_n)$ korlátos.
Fordítva nem igaz: az $a_n = (-1)^n$ sorozat korlátos, de nem konvergens.

Tétel: Monotonitás és korlátosság (Elégséges feltétel)

Ha egy számsorozat monoton növekvő és felülről korlátos, vagy monoton csökkenő és alulról korlátos, akkor konvergens!

Tétel: Rendőrelv (Szendvics-tétel)

Ha $a_n \le c_n \le b_n$ minden $n > N_0$ esetén, és $\lim_{n\to\infty} a_n = \lim_{n\to\infty} b_n = A$, akkor:

$$\lim_{n\to\infty} c_n = A$$

Speciális rendőrelv végtelenhez tartáskor: Ha $c_n \ge a_n$ és $a_n \to +\infty$, akkor $c_n \to +\infty$.

Nevezetes határértékek és Nagyságrendi skála

Nevezetes sorozat Határérték Feltétel / Megjegyzés
$\lim_{n\to\infty} \sqrt[n]{p}$ 1 $p > 0$ tetszőleges konstans
$\lim_{n\to\infty} \sqrt[n]{n}$ 1 $\sqrt[n]{n^k} = (\sqrt[n]{n})^k \to 1$ is igaz
$\lim_{n\to\infty} a^n$ 0 (ha $|a|<1$), 1 (ha $a=1$), $\infty$ (ha $a>1$) Oszcillálva divergens, ha $a \le -1$
$\lim_{n\to\infty} \left(1 + \frac{x}{n}\right)^n$ $e^x$ $x \in \mathbb{R}$ rögzített valós paraméter
Nagyságrendi hierarchia $\mathbf{\ln n \ll n^k \ll a^n \ll n! \ll n^n} \quad (k>0, a>1)$

Torlódási pontok, Limesz szuperior és inferior

Definíció

A $t \in \mathbb{R} \cup \{-\infty, +\infty\}$ pont az $(a_n)$ sorozat torlódási pontja, ha $t$ minden környezetében a sorozatnak végtelen sok eleme van (azaz létezik olyan részsorozat, amely $t$-hez tart).

Limesz szuperior ($\limsup a_n$): A torlódási pontok halmazának legkisebb felső korlátja (legnagyobb torlódási pont).
Limesz inferior ($\liminf a_n$): A torlódási pontok legkisebb eleme.
Tétel: $(a_n)$ akkor és csak akkor konvergens, ha $\limsup a_n = \liminf a_n = A \in \mathbb{R}$.

2. Fejezet

Rekurzív sorozatok vizsgálatának algoritmusa

Jegyzet: 28–31. o.

A ZH-k 2. feladata szinte kivétel nélkül egy $a_1$ kezdőértékkel és $a_{n+1} = g(a_n)$ összefüggéssel megadott rekurzív sorozat vizsgálata. Ezt a feladatot az alábbi szigorú, 4 lépéses algoritmussal kell megoldani:

1. Lépés: Korlátok megsejtése és igazolása teljes indukcióval 10 pont

Számítsuk ki $a_1, a_2, a_3$ értékeit, és keressünk fixpontokat ($x = g(x)$)! A fixpontok kijelölik az invariáns intervallumokat. Ezután igazoljuk az $L_1 < a_n < L_2$ korlátokat teljes indukcióval:
• Bázis: $n=1$-re ellenőrizzük: $L_1 < a_1 < L_2$.
• Indukciós feltevés (I.F.): Tegyük fel, hogy $L_1 < a_n < L_2$.
• Indukciós lépés: A $g(x)$ leképezés monotonitását kihasználva alkalmazzuk a függvényt az I.F. egyenlőtlenségeire, hogy megkapjuk $L_1 < a_{n+1} < L_2$.

2. Lépés: Monotonitás igazolása 10 pont

Hasonlítsuk össze $a_1$-et és $a_2$-t! Ha $a_1 < a_2$, sejtésünk: a sorozat szigorúan monoton növekvő ($a_n < a_{n+1}$).
Bizonyítás teljes indukcióval: $a_1 < a_2$ igaz. Tegyük fel, hogy $a_n < a_{n+1}$. Ekkor $g$ monotonitása miatt $g(a_n) < g(a_{n+1}) \implies a_{n+1} < a_{n+2}$.

3. Lépés: Határérték létezésének kimondása 2 pont

Hivatkozunk a tételre: mivel $(a_n)$ monoton növő és felülről korlátos, létezik véges határértéke: $\lim_{n\to\infty} a_n = A \in \mathbb{R}$.

4. Lépés: Határérték egyenlet és a helyes gyök kiválasztása 8 pont

Mindkét oldal határértékét véve: $A = g(A)$. Megoldjuk az algebrai egyenletet. Ha több gyök adódik (pl. $A_1 = 1, A_2 = 4$), indokolni kell a kizárást! Mivel $a_1 = 2$ és a sorozat szigorúan monoton növő, $a_n \ge a_1 = 2 > 1$, ezért a határérték csak $A = 4$ lehet!

3. Fejezet

Komplex számok & Geometriai transzformációk

Jegyzet: I. ZH & Pót-ZH 3. és 5. feladat

A komplex szám 3 alakja

Alak neve Formátum Jellemzők & Műveleti előnyök
Algebrai alak $z = a + bi$ Összeadásra és kivonásra ideális. Osztás: konjugálttal $(\bar{z} = a - bi)$ való bővítéssel: $\frac{w}{z} = \frac{w\bar{z}}{|z|^2}$.
Trigonometrikus alak $z = r(\cos\varphi + i\sin\varphi)$ $r = |z| = \sqrt{a^2 + b^2}$, $\operatorname{tg}\varphi = b/a$ (síknegyed-korrekcióval!). Szorzás, osztás, hatványozás.
Exponenciális alak $z = r e^{i\varphi}$ Euler-formula: $e^{i\varphi} = \cos\varphi + i\sin\varphi$. A legkompaktabb hatványozáshoz és forgatáshoz.

Komplex gyökvonás képlete

Moivre-féle gyökvonási formula

Ha $w = R e^{i\varphi}$, akkor a $w$ szám $n$ darab különböző $n$-edik gyöke:

$$z_k = \sqrt[n]{R} \cdot e^{i\left(\frac{\varphi + 2k\pi}{n}\right)}, \quad k = 0, 1, 2, \dots, n-1$$

Geometriai jelentés: A gyökök a Gauss-számsíkon egy $\sqrt[n]{R}$ sugarú origó középpontú körön helyezkednek el, és egy szabályos $n$-szög csúcsait alkotják! A szomszédos gyökök közötti szögtávolság $\frac{2\pi}{n}$.

IMSc Kiemelt téma: Síkbeli forgatás pont körül

Forgatási transzformáció tetszőleges $z_0$ pont körül

Ha a komplex számsíkon egy tetszőleges $z_0 \in \mathbb{C}$ pont körül kívánunk elforgatni egy $z$ pontot $\theta$ szöggel, a leképezés képlete:

$$\mathbf{g(z) = e^{i\theta}(z - z_0) + z_0}$$

• Pozitív irányú forgatás (óramutatóval ellentétes): $\theta > 0$. Pl. $1$ körül $60^\circ$: $g(z) = e^{i\pi/3}(z - 1) + 1$.
• Negatív irányú forgatás (óramutatóval egyező): $\theta < 0$. Pl. $i$ körül $45^\circ$: $g(z) = e^{-i\pi/4}(z - i) + i$.

4. Fejezet

Függvények határértéke & Folytonosság

Jegyzet: 88–118. o.

A végesben vett határérték Cauchy-féle ε-δ definíciója

Definíció

Azt mondjuk, hogy $\lim_{x\to x_0} f(x) = A$, ha $x_0$ torlódási pontja $D_f$-nek, és minden $\varepsilon > 0$-hoz létezik olyan $\delta(\varepsilon) > 0$, hogy ha $0 < |x - x_0| < \delta(\varepsilon)$ és $x \in D_f$, akkor:

$$|f(x) - A| < \varepsilon$$
A küszöbdelta ($\delta(\varepsilon)$) keresésének standard algoritmusa

1. Írjuk fel a $|f(x) - A|$ kifejezést és hozzuk közös nevezőre: $\frac{|x - x_0| \cdot |P(x)|}{|Q(x)|}$.
2. Szűkítsük le a vizsgálatot $x_0$ egy fix sugarú (pl. $r=1$) környezetére: $|x - x_0| < 1$.
3. Ebből adjunk alsó korlátot a nevezőre (pl. $|Q(x)| > K_{min}$), így a tört felülről becsülhető: $|f(x) - A| \le \frac{|x - x_0| \cdot M}{K_{min}}$.
4. Megoldjuk az egyenlőtlenséget: $|x - x_0| < \frac{K_{min}}{M}\varepsilon$.
5. A végleges delta: $\mathbf{\delta(\varepsilon) = \min\left\{\frac{K_{min}}{M}\varepsilon, 1\right\}}$.

Szakadási helyek osztályozása

Egy $x_0$ belső pontban a szakadás típusát a bal oldali $f(x_0 - 0)$ és jobb oldali $f(x_0 + 0)$ határértékek döntik el:
Szakadási típus Feltétel Példa
1. Elsőfajú: Megszüntethető $f(x_0 - 0) = f(x_0 + 0) = A \in \mathbb{R}$, de $f(x_0) \ne A$ vagy $x_0 \notin D_f$. $f(x) = \frac{\sin x}{x}$ $x_0=0$-ban
2. Elsőfajú: Véges ugrás Létezik mindkét egyoldali limesz végesen, de $f(x_0 - 0) \ne f(x_0 + 0)$. $f(x) = \operatorname{sgn}(x)$ $x_0=0$-ban
3. Másodfajú (Lényeges) Legalább az egyik egyoldali határérték nem véges ($\pm\infty$) vagy nem létezik (oszcillál). $f(x) = \frac{1}{x}$ vagy $\sin(1/x)$ $0$-ban

Folytonos függvények alaptételei

Bolzano-tétel (Zérushely tétel)

Ha $f$ folytonos az $[a, b]$ zárt intervallumon, akkor minden $f(a)$ és $f(b)$ közötti értéket felvesz legalább egyszer. Speciálisan: ha $f(a) \cdot f(b) < 0$, akkor $f$-nek létezik zérushelye $(a, b)$-ben.

Weierstrass I. és II. tétele

I. tétel: Ha $f$ folytonos a korlátos és zárt $[a, b]$ intervallumon, akkor ott korlátos.
II. tétel: Zárt, korlátos intervallumon folytonos függvény mindig felveszi a minimumát és maximumát!

5. Fejezet

Differenciálszámítás & Alkalmazásai

Jegyzet: 119–205. o.

Derivált és Érintőegyenes

A derivált definíciója és az érintő egyenlete

$$f'(x_0) = \lim_{h\to 0} \frac{f(x_0 + h) - f(x_0)}{h} = \lim_{x\to x_0} \frac{f(x) - f(x_0)}{x - x_0}$$ Az $x_0$ pontbeli érintőegyenes egyenlete:

$$\mathbf{y = f(x_0) + f'(x_0)(x - x_0)}$$
Inverz függvény deriválási szabálya

Ha $f$ szigorúan monoton és differenciálható, $f'(x) \ne 0$, akkor $f^{-1}$ is differenciálható és:

$$(f^{-1})'(y_0) = \frac{1}{f'(f^{-1}(y_0))} = \frac{1}{f'(x_0)}$$

L'Hospital-szabály & Határozatlan alakok

Ha $\lim \frac{f(x)}{g(x)}$ alakja $\frac{0}{0}$ vagy $\frac{\infty}{\infty}$, és létezik a deriváltak hányadosának határértéke, akkor:

$$\lim_{x\to x_0} \frac{f(x)}{g(x)} = \lim_{x\to x_0} \frac{f'(x)}{g'(x)}$$

Egyéb alakok visszavezetése:
• $0 \cdot \infty$: $f \cdot g = \frac{f}{1/g}$ vagy $\frac{g}{1/f}$
• $\infty - \infty$: közös nevezőre hozás $\frac{1}{g} - \frac{1}{f} = \frac{f - g}{fg}$
• $0^0, 1^\infty, \infty^0$: exponenciális alak: $f(x)^{g(x)} = e^{g(x) \ln f(x)}$

Teljes függvényvizsgálat 5 lépése

  1. Értelmezési tartomány ($D_f$), paritás, periodicitás, tengelymetszetek (zérushelyek).
  2. Határértékek a tartomány szélein (végtelenben) és a szakadási pontokban; aszimptoták keresése ($y = Ax + B$).
  3. Első derivált ($f'$): kritikus pontok ($f'=0$), monotonitási intervallumok, lokális minimumok/maximumok.
  4. Második derivált ($f''$): konvexitás ($f''>0$), konkávitás ($f''<0$), inflexiós pontok ($f''=0$ és előjelváltás).
  5. Értékkészlet ($R_f$) és vázlatos grafikon rajzolása.
6. Fejezet

Valós számsorok & Konvergenciakritériumok

Jegyzet: 43–87. o.

A numerikus sor és a konvergencia szükséges feltétele

A $\sum_{k=1}^\infty a_k$ sor konvergens és összege $s$, ha az $s_n = \sum_{k=1}^n a_k$ részletösszegek sorozatának létezik véges határértéke.

Szükséges feltétel

Ha $\sum_{k=1}^\infty a_k$ konvergens $\implies \lim_{k\to\infty} a_k = 0$.
Ha az általános tag nem tart nullához ($a_k \not\to 0$), a sor biztosan divergens! Fordítva nem igaz (pl. $\sum 1/k$ harmonikus sor $1/k \to 0$, mégis divergens).

Konvergenciakritériumok összefoglaló táblázata

Kritérium Feltétel Döntés
Geometriai sor $\sum_{k=0}^\infty q^k$ $|q| < 1 \implies \text{Konvergens, } s = \frac{a_0}{1 - q}$; $|q| \ge 1 \implies \text{Divergens}$.
Leibniz-kritérium Alternáló sor: $\sum (-1)^{n+1} c_n$, ahol $c_n \searrow 0$ Konvergens! Hibabecslés: $|s - s_n| \le c_{n+1}$.
Hányadoskritérium $\lim_{n\to\infty} \frac{a_{n+1}}{a_n} = c$ $c < 1 \implies \text{Konvergens}$; $c > 1 \implies \text{Divergens}$; $c = 1 \implies \text{Nem dönt}$.
Gyökkritérium $\lim_{n\to\infty} \sqrt[n]{a_n} = c$ $c < 1 \implies \text{Konvergens}$; $c > 1 \implies \text{Divergens}$; $c = 1 \implies \text{Nem dönt}$.
Majoráns / Minoráns $0 \le a_n \le c_n$ / $0 \le d_n \le a_n$ $\sum c_n$ konv. $\implies \sum a_n$ konv.; $\sum d_n$ div. $\implies \sum a_n$ div.
7. Fejezet

Integrálszámítás alapjai & Módszerei

Jegyzet: 206–254. o.

Alaptípusok & Parciális integrálás

Alaptípusok:
• $\int \frac{f'(x)}{f(x)} dx = \ln|f(x)| + C$
• $\int f'(x) f^\alpha(x) dx = \frac{f^{\alpha+1}(x)}{\alpha+1} + C \quad (\alpha \ne -1)$
• $\int f'(x) e^{f(x)} dx = e^{f(x)} + C$
Parciális integrálás képlete: $\int u(x) v'(x) dx = u(x)v(x) - \int u'(x)v(x) dx$.
Alkalmazása: polinom $\times \{e^{ax}, \sin ax, \cos ax, \operatorname{sh} ax, \operatorname{ch} ax\}$ ($u=$ polinom), illetve polinom $\times \{\ln x, \arcsin x, \operatorname{arctg} x\}$ ($v'=$ polinom).

Newton-Leibniz formula & Geometriai alkalmazások

Határozott integrál és alkalmazások

$$\int_a^b f(x) dx = F(b) - F(a) = [F(x)]_a^b$$ • Terület: $T = \int_a^b |f(x)| dx$
• Forgástest térfogata ($x$ tengely körül): $V = \pi \int_a^b f^2(x) dx$
• Forgástest palástfelszíne: $A = 2\pi \int_a^b f(x) \sqrt{1 + (f'(x))^2} dx$
• Ívhossz: $L = \int_a^b \sqrt{1 + (f'(x))^2} dx$

1. Limesz & Küszöbindex Szimulátor ($\varepsilon-N$)

Vizsgáld meg interaktívan, hogyan feszíti ki a beállított $\varepsilon$ sáv az $a_n = \frac{2n-1}{n+2} \to 2$ sorozat határértékének környezetét!

0.25
Küszöbindex N(ε): -
Kívül eső elemek: -
Vizuális tanulság: Az $a_n = \frac{2n-1}{n+2} \to 2$ sorozat esetén a zöld pontok már a beállított $(2 - \varepsilon, 2 + \varepsilon)$ sávon belül helyezkednek el, míg a piros pontok még kívül vannak. A sárga szaggatott vonal jelöli az $N(\varepsilon) = \lfloor\frac{5}{\varepsilon} - 2\rfloor$ küszöbindexet. Figyeld meg, hogy $\varepsilon$ csökkentésével $N(\varepsilon)$ szigorúan nő, de mindig csak véges sok pont marad a sávon kívül!

2. Rekurzív Sorozatok Pókháló (Cobweb) Diagramja

Kövesd végig lépésről lépésre, hogyan konvergál az $a_{n+1} = \sqrt{5a_n - 4}$ rekurzió a fixponthoz ($A = 4$)!

2.00
Kiszámított sorozattagok:
Dinamikai magyarázat: A sárga vonal a rekurzió útvonala: egy lépésben függőlegesen felmegyünk a görbére ($y = \sqrt{5x - 4}$), majd vízszintesen átlépünk az $y = x$ egyenesre. A zöld pont ($A = 4$) stabil vonzó fixpont ($|g'(4)| = \frac{5}{8} < 1$), ide fut be a sorozat bármely $a_1 > 1$ kezdőérték esetén. A piros pont ($x = 1$) instabil taszító fixpont.

3. Interaktív Komplex Gyökvonás & Gauss-sík Laboratórium

Húzd a $w$ pontot a vásznon, vagy állítsd a csúszkákat a Moivre-féle gyökvonási formula és a szabályos $n$-szögek valós idejű vizsgálatához!

n = 3 (háromszög)
90°
R = 8

Analízis 1. Interaktív Kérdésbank & Próba ZH

Teszteld le tudásod a zárthelyik leggyakoribb elméleti kérdéseiből és számolási trükkjeiből! A válaszok nem előre bejelöltek: a tippelésed után azonnal látható a helyes válasz és a részletes levezetés.

0 / 8 pont